Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Kiskáté

 Mi az a Magyarok Szövetsége?

  A Börzsönyi Nemzeti Tanács kezdetben megalakulása helyéről kölcsönözte nevét. Ez a név munkanév volt. A közös összefogásra szerveződött szervezetek /232 szervezet/ 2008. november 26-i kunszentmiklósi munkakonferenciá- jukon az elnevezést Magyarok Szövetségére módosították. Tagjai a magyar közélet azon magánszemélyei, társadalmi szervezetei, akik/amelyek az elmúlt időszakban megelégelték az országunkat irányító politikai „elit" pártfüggetlen alkalmatlanságát hazánk sorsának irányítására. A Magyarok Szövetsége népi kezdeményezés és népmozgalom kíván maradni, folyamatosan, a feladatok által igényelten, időlegesen választott, cserélődő vezetéssel. A MSZ már megalakulásának pillanatában a jelenlegi parlamenti pártok taglétszámánál jelentősebb társadalmi erővel rendelkezett.

 

 Mit akar a Magyarok Szövetsége?


  A hazugságok korának lezárását, nyílt szembenézést az ország állapotával. Teljes állapotfelmérést és ennek alapján a nemzet közössége számára leginkább megfelelő cselekvési irányok megválasztását, a nemzet hosszú távú fennmaradása érdekében.
Le fogja váltani a neoliberális politikát, és valódi nemzetállami működés feltételeit teremti meg. Létrehozza a valódi fordulat kormányát., a jelenleg regnáló politikai elit teljes és egyöntetű leváltásával.
   A lehető legnagyobb nemzeti tömegbázis kiépítésével, a társadalmi csoportok tevékenységének összehangolásával, folyamatos érdekegyeztetéssel egységes és összehangolt társadalmi fellépést szervez. Szakértői csoportok felállításával tájékoztatja az ország lakosságát az ország helyzetéről, és állami feladatok átvállalására képes civil szervezeteket épít ki. A legmesszebbmenő civil társadalmi ellenállást szervezi az egyén – és nemzetellenes-, globális politikával szemben, amely a nemzetközi pénzügyi körök érdekeit képviseli.
  A termelő, teremtő munkát végzők adóterheinek mérséklésével, az ország ökológiai és humán rendszereiben megtermelt javak visszaforgatásával a fejlett technológiákat alkalmazó nemzeti ipar, a minőségi mezőgazdasági termelés , a szolgáltatások fejlesztésével a helyi anyagi és szellemi tőkeképződés biztosítása a célja. Helyreállítja az ország gazdasági, politikai szuverenitását, lépéseket tesz az adósságteher felülvizsgálata érdekében. Visszaszerzi a jogtalanul privatizált nemzeti vagyont, és kidolgozza az ország lakóinak kárpótlási rendszerét.

 Az MSZ 2009. augusztus 21-22-23-ra összehívja a Magyarok Országos Gyűlését, az azt követő hónapokban pedig megvalósítja a valódi rendszerváltást.

 Melyik párttal áll szövetségben a MSZ?


  Egyikkel sem, mivel valamennyi parlamenti pártot súlyos felelősség terheli a jelenlegi helyzetért, a pártok önzése egyben okozója is a jelenlegi válságnak. A jelenlegi pártok elveszítették erkölcsi és jogalapjukat ahhoz, hogy az országot kormányozzák. A MSZ-nek természetes szövetségese minden olyan civil szervezet és magánszemély, aki/amely az alapcélkitűzéseket elfogadja, és hajlandó a továbbiakban a célok elérése érdekében tagjaival, szervezeteivel együtt dolgozni. Az új magyar társadalmi erő szorgalmazza hasonló civil kezdeményezések létrehozását, az egyes szerveződések teremtsék meg szakmai- és tömegbázisukat.
  A fordulat végrehajtásához egységes civil összefogásra van szükség. Ennek érdekében a MSZ csatlakozik azokhoz az ország javát szolgáló programmal rendelkező szervezetekhez. Arra kéri a nemzeti érdekekért küzdő erőket, hogy a közös cél elérése érdekében kezdjék meg az egyeztető tárgyalásokat a MSZ vezetésével. A MSZ-t vezetésében a csatlakozni kívánó erők, szervezetek helyet kapnak.

 Hogyan képzeli el a MSZ az ország újjáépítését?


  Mindent alulról kel kezdenünk. Vissza kívánjuk állítani a teremtő munka, a kimondott szó és az igazság becsületét. Felmérjük a helyzetet minden egyes településen, újjá kell építenünk a cselekvő helyi közösségeket, létrehozzuk a népképviselet egy új formáját, amely a múltunkra épülve, a jelen eszközeivel képes a nemzet tagjainak valós érdekeit megjeleníteni és érvényesíteni. Lehetőséget kínálunk a nemzet alkotó, jó szándékú erői részére arra, hogy ideológiai előfeltevések nélkül, a lehető leghatékonyabban oldjuk meg a nemzet gondjait.

 Milyen ideológia áll a MSZ mögött?


  Nem előre gyártott, múltbéli ideológiára épül gondolkodásunk. Az alapokhoz: a teremtés életet szolgáló működéséhez kívánunk visszatérni .
  Minden embernek alapvető joga van ahhoz, hogy lehetősége legyen a teljes emberi élet megélésére, testi-lelki-szellemi szinten egyaránt, mindhárom szinten gyarapodhasson, fejlődhessen. A nemzet a jövőre szövetséget kötött emberek sorsközössége. Egy nemzetnek joga van saját nemzeti létéhez, a teremtésről generációkon át összegyűjtött tudás megismerésére, megőrzésére, gyarapítására, létfeltételeinek hosszú távú biztosítására. A múltat nem felszámolni, hanem tapasztalataiból tanulva, azokat a jelenben és a jövőben okosan alkalmazni kell. Megkerülhetetlen az évezredes tapasztalatokon alapuló Szent Korona tan és az arra épülő történeti alkotmány felhasználása a nemzet alapvetését megvalósító új alaptörvény megalkotása során. A magyar nemzet történetileg folytonos, tagja minden elődünk, minden eljövendő utódunk, és a világ bármely pontján élő magyar ember.

 Melyek a Szent Korona tan legfontosabb jellemzői?


  A Szent Korona mint szimbólum egyrészt Magyarországot, a magyar államot, másrészt a magyar állampolgárok összességét jelenti. A Szent Korona és a nemzet azonos. A Szent Korona mint szimbólum a világon egyedülálló módon fejezi ki a nemzet, a földterület és az azon való élet fenntarthatóságát és egységét. A Szent Korona a mindenkori nemzet, a Szent Korona tagjai számára a szabadságjogokat, a méltányosságot, a jogbiztonságot jelentette, lehetővé téve nemzetiségek békés egymás mellett élését.

 A Szent Koronán alapuló tan a legkevésbé sem elavult, sőt, nagyon modern demokrácia-felfogásában, azokban a korlátokban, amelyet a kormányzás elé állít. Az államok többsége a történeti múltjának folytonosságára építi alkotmányát, míg a jelenleg alkotmánynak nevezett törvényünk ezt megtagadja. A magyar nemzet törvényes képviselői a Szent Koronát sosem tagadták meg, s a Szent Korona-tant sem hatálytalanította soha alkotmányosan összeült magyar nemzetgyűlés, így jogi értelemben az ma is hatályban van, csak nyugszik hatalma.

 Főbb alapelvei:

  • hatalom átruházása
  • a korlátozott, osztott és ellenőrzött hatalomgyakorlás
  • az állami és a nemzeti függetlenség
  • a Szent Korona tagság mellérendeltsége: a szolidaritás, a nemzet tagjainak testvéri közössége
  • egyenlő alkotmányos szabadság
  • népcsoportok egyenjogúsága
  • önkormányzatiság elve: helyben döntsenek a helyi kérdésekben
  • a népszuverenitást magába olvasztó nemzeti szuverenitás, mely szerint minden hatalom forrása a magyar nemzet
  • törvénysértés jogot nem alapít elve
  • önkényuralmi hatalomgyakorlás tilalma.
  • az alkotmányellenes hatalomnak való ellenállás joga
  • szerves jogfejlődés: a kipróbált jogintézmények továbbfejlesztése

 Hogyan változtatandó történelmi alkotmányunk, mennyiben igazodik korunk követelményeihez?


  Kiegészül a történelmi alkotmány a Szent Koronához kapcsolódó szolidaritás következtében a következő elvekkel:

  • a szociális jogállam elve
  • népi-nemzeti önrendelkezés elve
  • a gazdaság alkotmányos érvényű elve

  A szociális jogállam nem a látszatfüggetlenségű, hagyományos kötelékeitől elszakított egyén, hanem a közösségben létező, azért felelős, azt védő, s azáltal védett állampolgár szabadsága feltételeinek létrehozója és védelmezője. Alkotmánya ösztönzi és szabályozza a gazdaság működését, intézményekkel és anyagi támogatással segíti a kulturális tevékenysége, gondoskodik az elemi szociális és egészségügyi biztonságról, mintegy új társadalmi szerződésként szabályozza az egyén, a társdalom és az állam viszonyát. A jog követésével szolgálja a közjót.

 Mi a teendő az állami tulajdon tárgyaival?


  Állami vagyonleltárt kell készíteni, illetve rekonstruálni. A stratégiai fontosságú, a nemzet hosszú távú céljait, nemzedékeken át ívelő túlélését szolgáló nemzeti vagyonelemeket – ha onnan kikerültek- közösségi tulajdonba kell venni , és közösségi tulajdonban kell megtartani. Nem igaz, hogy az állam rossz tulajdonos: az, akire az állami vagyont bízták, az lehet korrupt vagy alkalmatlan. Alkalmas és erkölcsileg tiszta embereknek kell az ilyen tulajdon felett rendelkezniük, kellő kontrollal, visszahívhatósággal.

 Lehetséges-e önálló magyar külpolitika?


  A nemzet érdekeit figyelembe vevő, és nem külső elvárásoknak megfelelni kívánó külpolitikára van szükség, amely okosan és taktikusan képes a nemzet érdekeit érvényesíteni. Történeti- kulturális alapokon is meg kell vizsgálni új kapcsolatok kiépítésének vagy régi történelmi kapcsolatok újjáélesztésének lehetőségét. Magyar érdek ne kerülhessen hátrányba külföldi érdekkel szemben Magyarországon.

  Hogyan gyógyítanánk a pénzrendszert?


  Helyi és közösségi pénz használata lehetőségének megteremtésével, a Nemzeti Bank népképviseleti szerveknek alárendelésével.
  A helyi pénzek, cserekörök gyorsítják a pénz forgási sebességét, erősítik a helyi közösségeket, védenek az ellen, hogy külső erők kizsigerelhessék egy közösség életfeltételeit, megfoszthassák azt a kamatrabszolgaságon keresztül a hosszú távú túlélés esélyétől. A Nemzeti Banknak -hasonló okokból- a parlamentnek kell felelnie tevékenységéért, tőlünk való függetlensége – ami a nemzetközi pénzvilágtól való függőségét jelenti- meg kell szűnjön.

 Milyen legyen a jogok gyakorlása?


  A jogok és kötelezettségek arányának megtartása. Visszaélésszerű joggyakorlás tilalma, rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettsége.
  Nem csak jogokat kell követelni, de a társadalom minden tagjának a kötelezettségeit egyenlő módon be kell tartania. Ha valaki jogára hivatkozik, az ne járhasson mások, közösségek érdekeinek aránytalan sérelmével. A jog gyakorlása legyen jogos, a jog ne az erős fegyvere legyen a gyenge ellenében.

 Mi történjen a külföld felé fennálló államadóssággal?


  A külföldi államadósságok felülvizsgálata, jogosságuk megállapítása, az átütemezésükre/ megszüntetésükre vonatkozó tárgyalások megkezdése szükséges.
  A már többszörösen visszafizetett kölcsönöket (amelyeket a minket kirabló „elit” vett fel felhatalmazásunk nélkül, a nevünkben, és költött javarészt magára vagy ostobaságokra) nem kívánunk tovább fizetni, meg kell húzni a vonalat a jövő felélésében, tiszta lapot kell kezdeni. Az ország működjön úgy, mint egy józan háztartás: kizárt, hogy hitelekből kelljen élnünk, magunknak kell megtermelnünk a jövő fedezetét, mert más esetben rabszolgák maradunk.

 Mi történjen a honvédséggel?


  Közös felelősségvállaláson alapuló magyar honvédelem megteremtése szükséges.
 Ez az általános hadkötelezettség bevezetésével jár, azzal a lehetőséggel, hogy aki nem tesz eleget e kötelezettségének, az más módon megválthassa ezt.

 Mi legyen a külföldi katonai missziókkal?


  A magyar katonák honvédek, külföldön nincs keresnivalójuk. Az itt tartózkodó külföldi katonákra nincs szükség, országunk független állam.

 Hogyan segítsük a közbiztonság helyreállítását?


  Önkormányzati rendvédelmi szervek felállítása szükséges(vadőr, halőr, mezőőr, csendőr).
  Rendre, közbiztonságra, félelemmentes életre van szüksége mindenkinek. A törvény előtt egyenlő módon kell kezelni a politikust, a bűnözőt, az átlagembert, nem lehet, hogy csak a kisemberen csattanjon teljes szigorával a törvény, a pénzes bűnözők, bankvezérek pedig mosolyogva sajnálják le a tömegeket. Pártatlan, független igazságszolgáltatásra van szükség, amely egyenlő mércével mér, nem politikai parancsra, vagy pártmeggyőződésből mér félre.

  Milyen legyen a bűnüldözés?

  A szervezett, esetenként politikával összefonódott bűnözés felszámolása megkezdődik.
  A rendőrség megerősítése, erkölcsi alapjainak helyreállítása szükséges ahhoz, hogy a törvény előtti egyenlőség elve érvényesüljön, a tömeges rendőrbűnözés megszűnjön, az ügyészi kar komoly szűrése indokolt: az eddig elvtelenül felfelé bűncselekményt nem látó, lefelé a jog betűjét a kis bűntényes vádlotton kíméletlenül áttaposó ügyészeket más szemléletű, a törvényességen pártatlanul őrködő ügyészi kar kell, hogy felváltsa.

  Hogyan bánjunk a közpénzekkel?


  A közpénzekkel bánás az erkölcs újraélesztésének legfontosabb területe. Senki a köz kárára saját érdekében ne rendelkezhessék. Ne legyenek tisztességtelen, de jogszerű megoldások, ezért új módszereket kell kidolgozni :nem üvegzsebre, hanem erkölcsre van szükség.

  Milyen legyen a tájékoztatás?


  Szükségszerű a nemzeti tájékoztatás rendszerének, minőségi követelményeinek megfogalmazása és érvényesítse.
  A média a politikusokkal azonos felelősséget visel a jelenlegi állapotért, mivel a politikát kiszolgálva, vagy azt irányítva mindent megtett azért, hogy a nép elé tárt viselkedési minták egyre gyengébb minőségűek legyenek, a mérce egyre lejjebb kerüljön, hogy így jól befolyásolható, megosztható, elbutított és reménytelen tömegek szülessenek. Az emberellenes médiát a bojkott eszközével kell változásra vagy távozásra kényszeríteni, és létre kell hozni a saját, emberi hangú, valódi értékeket felmutató nemzeti médiát.

 Lehetséges-e a nemzetegyesítés?


  A magyar nemzetnek mindenki tagja , aki magyarnak vallja magát, függetlenül lakhelyétől. A magyar állampolgárságot meg kell adni mindenki számára, aki a magyar nemzethez tartozónak tekinti magát, illetve a Kárpát-medence minden lakója számára, aki igényli.
  Senkit nem lehet megfosztani attól a jogától, hogy magyarnak vallja magát, vagy a Szent Korona alattvalójának vallja magát, ha az ezzel járó kötelezettségeket is vállalja. Csak ha testvérként tekintünk a határon túli magyarokra, és a velünk békében, együttműködve, a Szent Korona testvériségében együtt élni akaró más nemzetiségekre, akkor van esélyünk arra, hogy ismét létre jön a szeretetközösség ezen a földön.

 Milyen kapcsolatot alakítsunk ki az elszakított nemzetrészekkel?


  Magyar nemzeti csúcsot kell összehívni az elszakított nemzetrészek képviselőivel.
 Aki a határokon túl van, jobb és rosszabb helyzetben is van, mint a határokon belüliek. Tanuljunk tőlük, és segítsünk nekik, csak így maradhatunk fenn. A külföldön élő minden honfitársunkra szükségünk van, e tekintetben se engedjük megosztani magunkat önző pártszempontok alapján.

 Büntetlenül gyalázhatóak-e nemzeti jelképeink?


  A nemzeti múltunk , jelképeink teljes védelmet érdemelnek, azok gyalázása a nemzet elleni tett, amely el kell, hogy nyerje büntetését. Ma már nem kell bátorság ahhoz, hogy valaki belerúgjon a magyarságba, hogy törleszkedhessen másokhoz. Mindenki előtt szabad a választás, hogy magyarnak tekinti-e magát- ha nem, akkor annyi tiszteletet kérünk tőle, mint amennyit ő vár el saját népe vagy csoportja számára.

 Milyen változások szükségesek a választójogi rendszerben?


  Elengedhetetlen a választójog reformja, kisebb, két kamarás parlament létrehozása. Meghatározott időre és programmal megválasztott képviselők láthassanak el csak népképviseletet, helyi és országos szinten egyaránt, akik vállalják a felelősséget tetteikért, ezek legyenek visszahívhatóak, felelősségre vonhatóak.
 Véget kell vetni a négyévenkénti ígérgetés utáni szabad rablásnak, a közpénzek közös bűnnel legalizálni vélt ellopásának, az országgyűlési képviselők milliós költségtérítéseiknek Be kell vezetni a felelősség és számonkérhetőség fogalmát a politikában is. Az alsóházban csak választókerületben egyénileg megválasztott képviselő ülhessen, a felsőházban társadalmi és egyéb szervezetek ( de nem pártok!) delegáltjai legyenek jelen, mindkét házban tényleges munka folyjon, a munkában részt nem vevő képviselő mandátuma szűnjön meg.

 Ellenőrizhetőek legyenek-e a népszavazási eredmények?


  Népszavazások felülvizsgálati kötelezettsége, a szavazatok megsemmisítésének tilalma.
 Nem megengedhető az ellenőrzés jogának kijátszása, a számítógépes szoftverek manipulálásán alapuló látszat-demokrácia fenntartása.

 Az állami érdek megelőzi-e az önkormányzatit?


  Az állam és az önkormányzatok közjogi és gazdasági mellérendeltségének, egyenlőségének megteremtése..
 Az állam azért létezik, hogy azokat a közfeladatokat, amelyeket a települési önkormányzatok vagy a magasabb szintű önkormányzatok nem tudnak ésszerűen megoldani, gazdaságosabban és szakszerűbben oldja meg. Az állam nem élvez elsőbbséget az önkormányzatokkal szemeben, mellérendelt szerepben van, egy természetes munkamegosztásból következően.

 Mi az alapja az önkormányzatok működésének?


  Az alapok: önigazgatás ( a saját közösségre vonatkozó szabályok létrehozása), a helyi önkormányzás rendszerének kialakítása a Szent Korona tannal egységben, az adóbevételek egy (a környezeti és egyéb feltételeket figyelembe vevő meghatározott részének visszajuttatása a kisközösségekhez, hogy annak felhasználásáról maguk dönthessenek, fejleszthessék környezetüket.
 Nem működhet tovább a vidék kifosztása. Meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a falvak, a kistelepülések megerősödhessenek, mert ezek adják a társadalom egészséges gyökérzónáját. A falvakban az életet vonzóvá kell tenni.

 A helyi vagy az országos érdek fontosabb?


  Helyi érdek és országos érdek egyaránt érvényesüljön a helyi önkormányzatokban.
 A felelősséget kell megtanulnunk, egymásért: országos szintes is számítson a kistelepülésen élő baja, és a kistelepülés lakója is érezze, hogy ő is kell a nagy célok megvalósításához. Az önkormányzatok működjenek a nemzet idegrendszere részeként: adjanak felfelé olyan információkat, amelyeket nem lehet helyben megoldani, és saját területükön vizsgálják meg, hogy a legcélszerűbb egy országos döntés végrehajtása.

 Mi legyen a falvakkal?


  Programadás az állás nélküliek számára - boldogulás helyben. Térségi- kistérségi továbbképző központok felállítása (népi kismesterségek, biogazdálkodás, stb., átképzés).
 A falvak népességmegtartó erejét kell növelni nem feltétlen nyereségközpontú, az emberek számára távlatot és élhető élet-lehetőséget adó munkahelyek teremtése, azok megszületésének elősegítése révén.
  A tanulás életre szóló feladat, mert mindent lehet jobban is csinálni – a kézművesség, szerves műveltség kihalófélben lévő szakmáit fel kell támasztani, tudatosan vállalni kell a saját népviseletből eredő, modernizált ruhák, használati eszközök újra-bevezetését, használatát, a világtól való függés csökkentését, a járások önellátásának elősegítését, hogy csökkenhessen a természet terhelése, és hogy munkát teremtsünk egymás számára.

 Milyen legyen a földművelés?


  A földdel teremtő munkát vállalók földhöz juttatása, közbirtokosságok visszaállítása
 A természettel harmóniában együtt élő, a tájat nem kizsigerelő, de gazdagító földművelés , a Kert-Magyarország megteremtése a célunk. Ahol ésszerű, vissza kell állítani a közösségi birtoklás formáit.

 Milyen oktatási rendszert akarunk?


  Magyar népi hagyományoknak megfelelő oktatási program szükséges az oktatás minden formájában.
 Meg kell becsülni azt a kincset, amellyel rendelkezünk, ezt az oktatás részévé kell tenni, mert csak így tudunk a világ számára is hasznos emberekké válni, ha a saját, világhoz hozzáadott értékünk a tehetségünk mellett a népünk évezredek alatt felhalmozott tudáskincse is.

 Milyen a művészethez való viszony?


  Nemzeti szellemű, léleképítő hatású művészeti alkotások támogatása, értéktelen vagy értékromboló álművészet visszaszorítása.
 Ami becsmérel, gyaláz, megcsúfol, lekicsinyel, arra nincs szükségünk. Ami Isten felé emel, ami a természettel való harmóniát segíti elő, a jót erősíti bennünk, ami a szépséget mutatja meg, az segíti a közösség túlélését. Ez nem cenzúrát, de határozott, érték-alapú állásfoglalást és támogatási rendszert kíván meg.

 Milyen a családokhoz való viszony?


  Család, közösségek védelme, újrateremtése a cél, a helyi források, munkahelyek megteremtésével.
 A család a társadalom legfontosabb alapegysége, minden eszközzel segíteni kell az egészséges, több gyermekes családmodell elterjedését, az anyák áldozatát, az apák jövőformáló munkáját meg kell becsülnünk, és lehetővé kell tennünk, neveléssel, munkahelyekkel, adórendszerrel, minden egyéb eszközzel, a nagycsaládosok kiemelt támogatása mellett.

 Mi lesz az egészségügyi és nyugdíjrendszerrel, a segélyezési gyakorlattal?


  Egészségügyi rendszerünk a szegénység és a pazarlás keveréke. Az egészségügyi rendszer részévé kell tenni a természetgyógyászati, életmód-tanácsadási elemeket is, az alternatív orvoslás módszereit, hogy ne a gyógyszeripar kiszolgáltatottságában, a mellékhatások által termelt igény szorításában éljünk vagy haljunk. A nyugdíjrendszert józan és fenntartható módon kell átalakítani, a szolidaritás és a családi teljesítmény megbecsülése elveinek felhasználásával. A segélyezési gyakorlatot a valós igényekhez kell igazítani, és meg kell akadályozni a visszaéléseket.

 Mi legyen a munkához, állami beruházásokhoz való viszony?


  Minőségi termelés bevezetése, képzése, felkészítése, újra meg kell tanulni, hogy teljesítmény nélkül, képzettség nélkül nincs eredmény. Erősíteni kell a szakképzést, a gyakorlatban termőre fordítható elméleti képzést a diplomák túltermelésével szemben.
 A nagyberuházásokat, kedvenc játékokat meg kell vizsgálni, a felesleges beruházásokat le kell állítani. Nem kellenek autópálya-alagutak és völgyhidak az Alföldre, véget kell vetni az esztelen pazarlásnak, a korrupciót elősegítő presztizs-beruházásoknak, az ésszerűség és a célszerűség kell, hogy vezérelv legyen.

 Mi legyen a bűncselekménnyel szerzett vagyonok sorsa?


  Megindul a korábban megszerzett vagyonok felülvizsgálata, és a kárpótlásokból, privatizációból kimaradtak anyagi-erkölcsi jóvátétele.
 A közös társadalmi teljesítményből származó, eddig „ nem szép, de jogszerű” felkiáltással elintézett bűncselekmények esetében meg kell találni a módot a társadalom kártalanítására, az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonására, a titkosítások feloldására, a rablott, off-shore cégekbe és külföldi bankokba mentett jövedelmek visszaszerzésére. Ebből a forrásból meg kell kezdeni a társadalom legelesettebb rétegeinek felemelését, nem osztogatással, hanem a létfeltételek javításával.

 Mi legyen a működés fő elve?


  A ránk bízott rendszert a teremtés általunk felismert szabályai szerint kívánjuk működtetni.
 Minden mindennel összefügg, így a természettel összhangban, a tájat építve, az erőforrásokat használva de nem kihasználva, az emberi kapcsolatokban az egyenlőség és a szeretet morális parancsainak érvényesítésével kell újjáépítenünk gazdasági, természeti és társadalmi életterünket.

 Mi legyen a cselekvés elsődleges szempontja?


  A kérdés mindig az legyen: mi jó nekünk? Mi jó az országnak?
 Nem a másoknak megfelelés, hanem a nemzet érdekei kell, hogy meghatározzák a cselekvésünket, amelynek meg kell felelnie legmagasabb erkölcsi mércénknek is.

Milyen országban szeretnél élni?
Akarod-e a változást?
Hajlandó vagy-e tenni érte?